Ki az alkoholista?
Alkoholistának tekintjük az olyan embert, aki függőségi viszonyba került az alkohollal szemben és akinél a mértéktelen és huzamos alkoholfogyasztás miatt kezdenek jelentkezni a testi, szellemi és szociális tönkremenés jelei.
Kicsit szabadabban tolmácsolva, alkoholista az az ember, aki olyan függőségi viszonyba kerül az alkohollal szemben, hogy nem tud nélküle élni és ezért elveszti az ellenőrzést saját maga felett az ital miatt.
Ez a függőség lehet szellemi és/vagy fizikai.
A szellemi függőség az elfogyasztott italmennyiség feletti ellenőrzés elveszítését jelenti. Az illető személy, ha elkezd inni, nem állhat meg amíg be nem rúg. Ennél a függőségnél lehetséges rövid ideig tartó absztinencia néhány hétig vagy hónapig. De a következő alkalommal, amikor ismét megiszik egy italt, ugyanaz a helyzet történik: nem tud megállni addig, amíg nem lesz részeg.
A fizikai függőségnél az egyén rövid ideig sem lehet alkohol nélkül. Az illető személynél, ha abbahagyja az ivást, rögtön fellépnek az elvonási tünetek. A szervezet hozzászokott az alkohol bizonyos szintjére a vérben. Ha létrejön a szint csökkenése, akkor a szervezet absztinenciális válsággal reagál. Így figyelmezteti a szervezet az illető személyt, hogy ki kell egészítenie az alkohol szintet.
Az alkoholista az ivás megszállottja és mindig jó oka van az ivásra: születésnap és névnap ünneplése, születés, a sportklub győzelme vagy veresége, valaki halála, betegállomány vagy szabadság befejezése, a házastárssal való veszekedés, a szülők betegsége, a rossz politikai vagy gazdasági helyzet, stb. Nem tud rendesen működni amíg nem iszi meg az italját.
Az alkohol miatt az ilyen ember elhanyagolja a családi és munkahelyi feladatokat, még a hobbijait is. Mind kevesebbet és kevesebbet jelentenek a számára a család is, a barátok is, a kollégák is, valamint a különböző tevékenységek (például a mérkőzések közvetítése, a társasági élet, a tévénézés, a különféle javítások otthon, stb.) amelyeket régebben csinált. Lassan, de biztosan rossz lesz az élete, mert lassan arra a pontra kerül, amikor az italon kívül az égvilágon többet semmi sem jelent a számára semmit, és nem akar semmi mást. Végezetül, az ilyen személy az érezhető, sőt még diagnosztizált mentális és fizikai nehézségek és betegségek létezése ellenére is tovább iszik alkoholt. Többet nem érdekli sem önmaga, sem az egészsége.
